4.rész

Bezzeg Luca! Ő kiválasztott lett.Nem is igazán érti, hogy ő miért nem, ha Luca igen.
Nem tartja különlegesnek. Mondjuk nem egy unalmas figura. Rengeteget nevetett és mosolygott. Ő élvezte az életet. A szülei a vezető beosztásokig küzdötték magukat. Biztos mindenre volt pénzük.
A Feri szerint csak a pénze miatt került be. Ilyen fontos lenne? Állítólag ez csak egy ürügy, hogy a gazdag gyerekeket kiemeljék a kollektív kötelezettségek alól. Külön gyűjtik a gazdagokat, a szegényeket és a kiválasztottakat.
De akkor is, ő miben jobb mint én? Gazdagabb. Okosabb. Szebb. De ő nem tud csöndben maradni, nem tudja tartani a száját. Olyan kis naiv álmodozó volt mindig. Tényleg és makacs is. Ha valamit a fejébe vett, annak úgy kellett történnie. Öntelt. Az is volt. Tudta, hogy szép és úgy is viselkedett. Rengeteg rossz tulajdonsága volt. Sokat is beszélt mindenről és úgy általában idegesítette az embert. Nem szerette. Vörös haja volt és kék szeme. Nagyon szép ruhákban járt. Egyszer egy hónapig figyelte és nem volt rajta kétszer ugyan az a felső.
Miért nincs egyáltalán kötelező egyenruha? Úgyis mindent szabályoznak. A Feri azt mondta, hogy így ránézésre is el tudják különíteni a vagyonosokat a szegényektől. Nem szereti a gazdag embereket. Luca is közéjük tartozott. Apuci, pici szeme fénye, amire ránézett, rögtön megkapta. Antipatikus, felvágós liba volt.
De miért múlt idő? Hiszen még él. Jó, mondjuk számomra már nem. Átlag emberekkel, nem vegyülnek a kiválasztottak. Ott biztos minden szép és jó. A másik kettőt nem ismerte. Rengetegen vannak az osztályból, akiket nem ismer. Lucával is csak egyszer beszélt. De olyan… idegesítően más volt. Szinte kiszúrta az ember szemét. Szálka volt a szemben… Szálka.